50 éves a munkavédelmi szakemberképzés
1959–2009
Munkavédelem Anno
A munkavédelmi felsőfokú képzés múltja, jelene és jövője 50 éves évfordulójához közeledik rövidesen a magyar munkavédelmi szakemberképzés, így elérkezett az ideje annak, hogy visszaidézzük az öt évtized néhány fontosabb állomását.
Az első 25 év
Hazánkban a munkavédelmi szakemberképzés intézményes formáját a Felsőfokú Munkásvédelmi Tanfolyam létesítéséről kiadott 1028/1959. (VIII. 27.) Korm. határozat hozta létre, mely a következőket rendelte el:
- 1959. szeptember 1-i hatállyal tanintézetet kell létrehozni a felsőfokú munkavédelmi oktatás céljából. A tanintézet neve: SZOT Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam. Székhelye: Budapest. A tanintézet a SZOT irányításával fejti ki tevékenységét.
- A Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam levelező jelleggel működik, tanulmányi ideje 2 év.
- A Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam szervezeti és működési szabályzatát, tantervét, tanulmányi rendjét, felvételi szabályait a SZOT határozza meg a művelődésügyi miniszterrel együttesen.
- A Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam hallgatói az előírt tanulmányok elvégzése után a SZOT Titkársága, a művelődésügyi miniszter, a munkaügyi miniszter és az egészségügyi miniszter által kiküldött vizsgabizottság előtt záróvizsgát tesznek. Az eredményes záróvizsga alapján a hallgatók elnyerik a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam képesítő oklevelét.
- A Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam képesítő oklevelével rendelkező képesített technikusok a „munkavédelmi szaktechnikus” cím használatára jogosultak. Egyben a Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány felhívja a művelődésügyi minisztert, hogy a tervezett mérnök-továbbképző
megindulásakor a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamot kapcsolja be a mérnök továbbképzés rendszerébe, ugyanakkor biztosítsa annak lehetőségét, hogy a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamon addig képesítést szerzett mérnökök a „munkavédelmi szakmérnök∗” címet elnyerjék. - A Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam rendes hallgatóit megilletik a főiskolai levelező oktatásban résztvevők számára biztosított kedvezmények.
- A Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány által a későbbiekben meghatározandó időponttól kezdve a munkavédelem területén irányító munkakört csak az tölthet be, aki a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam képesítő oklevelét megszerezte. A jelen határozat hatálya alá eső munkakörök
jegyzékét a SZOT javaslatára a Kormány állapítja meg. A képzés megindulását két éves előkészítő folyamat előzte meg, melynek során kialakultak a tanítás módszerei, tematikája, az óraterv keretei, az oktatók köre. A tantárgy struktúra meghatározása, az oktatók személye a SZOT Munkavédelmi Tudományos Kutató Intézethez, illetve a Budapesti Műszaki Egyetemhez kötődött. Az első igazgató dr. Vasvári Ferenc volt, a BME kiváló professzora, a képzés indításában részt vett Dr. Vörös Imre Kossuth-díjas egyetemi tanár, Dr. Macskásy Árpád egyetemi tanár, Dr. Turányi Imre Állami Díjas egyetemi tanár, Dr. Weltner Andor akadémikus, egyetemi tanár. Az előkészítő tanfolyamon tanulta is a munkavédelmet, és a kezdetektől tanított is dr. Taki Ferenc, Kálmán Iván, Török Dezső, Hirsch Lajos, Bernhardt György. A képzés a Technika Házában (a későbbi MTV székház Budapesten, a Szabadság téren) kezdődött, és – amíg a SZOT felügyelte – térítésmentes volt a hallgatók számára.
1960-ban különvált a szakmérnök képzés a munkavédelmi technikus képzéstől, amit a jelentkezők nagy száma indokolt. 1962 és 1977 között Budapesten a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamon, illetve a gödöllői Agrártudományi Egyetemen (mezőgazdasági munkavédelmi technikus-képzés keretében) közel 1700 fő nyert – technikus és szaktechnikus – szakképesítést. A munkavédelmi szakemberképzés intézményi hátterének alakulása során a következő lépést a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam Munkavédelmi Továbbképző Intézetté történő átszervezéséről szóló 1013/1976. (V. 15.) MT határozat jelentette, hiszen ez alakította át önálló költségvetési szervvé a továbbképzőt 1976. szeptember 1-jei hatállyal.
A határozat az Intézet feladatait a következőképpen jelölte meg:
- a felsőfokú munkavédelmi szakemberképzés, melynek keretében – továbbképző rendszerű levelező oktatásban – munkavédelmi szakmérnök szakképesítés és munkavédelmi üzemmérnök kiegészítő szakképesítés szerezhető;
- munkavédelmi technikus minősítő vizsga és erre előkészítő tanfolyam szervezése a szakiránynak megfelelő szakközépiskola bevonásával;
- munkavédelmi szakemberek továbbképzésének szervezése.
Az Intézet szakmérnöki tagozatán a hallgató sikeres államvizsga alapján munkavédelmi szakmérnöki oklevelet, az üzemmérnöki tagozatán a tanulmányok sikeres befejezése alapján munkavédelmi üzemmérnöki képzettséget igazoló – az eredeti üzemmérnöki oklevélhez csatolt – kiegészítő bizonyítványt, a sikeres technikus minősítő vizsgát tett dolgozó pedig munkavédelmi technikus oklevelet kapott.
A technikus oklevelet a 27/1965. (XII. 1.) Korm. rendelet 22. § (3) bekezdésének megfelelőena szakközépiskola adta ki.
Az Intézet oktatási tevékenységével kapcsolatos tanterveket, tanulmányi rendet, felvételi szabályokat a SZOT az oktatási miniszterrel együttesen – az egészségügyi miniszterrel egyetértésben – határozta meg.
Az államvizsga bizottság elnökét az oktatási miniszter a SZOT-tal, a technikus minősítő bizottság elnökét a SZOT az oktatási miniszterrel és az egészségügyi miniszterrel egyetértésben bízta meg.
Az Intézet szervezeti, működési, valamint tanulmányi és vizsga szabályzatát a SZOT az oktatási miniszterrel együttesen – pénzügyi kérdésekben a pénzügyminiszterrel egyetértésben – állapította meg.
Az 1976-ban Békéscsabán szervezett kísérleti tanfolyam után 1977-ben öt, 1979-ben pedig 12 városban
indult képzés, szakemberek ezrei kaptak magas szintű munkavédelmi ismereteket.
1977-ben külön rendelet [4/1977. (V. 7.) OM rendelet] gondoskodott a felsőfokú munkavédelmi szaktechnikus végzettségűek főiskolai továbbtanulásáról: a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyamon szerzett munkavédelmi szaktechnikusi oklevéllel rendelkezők az alapképzettségüknek megfelelő szakirányú műszaki, valamint mezőgazdasági és élelmiszeripari főiskolákon tanulmányokat folytathattak, és üzemmérnöki oklevelet szerezhettek. A továbbtanulásra azok jelentkezhettek, akik:
- a jelentkezés évében 45., kivételesen – az ágazati miniszter engedélye alapján – 50. életévüket még nem töltötték be, és
- a szaktechnikusi oklevelüket a jelentkezés évétől számított 10 éven belül szerezték. A továbbtanulásra felvett hallgatók egyéni elbírálás alapján – a Felsőfokú Munkavédelmi Tanfolyam tanterveinek figyelembevételével – egyes tantárgyak hallgatása, valamint e tantárgyakból a vizsgakötelezettség alól felmentést kaphattak, illetőleg – tanulmányi eredményüktől függően – öszszesen 3 félév beszámítást kérhetnek.
*Ezzel indult a szakmérnök képzés Magyarországon
